Egyharmad annak az esélye, hogy amennyiben valaki fejlett ország államkötvényébe fektet, a negatív hozamok miatt pénzt bukik - mutat rá a Quartz friss cikkében.
Bill Gross szerint a világ jegybankárjai a múltban élnek, részben ezért kerültünk abba a helyzetbe, ahol most vagyunk. A szakértő a jelenlegi világgazdaságot egy óriási Monopoly-játszmához hasonlítja, ahol a játékszabályokba van kódolva, hogy egyre több olyan szereplő lesz, aki vesztessé válik, és végül elkerülhetetlenül csődbe megy. Ahogy fogalmaz, "ebben a környezetben örüljenek a befektetők, ha egyáltalán visszakapják a pénzüket", a korábbi mesés hozamokat pedig gyakorlatilag elfelejthetik.
A 10 ezer milliárd dolláros negatív kamatú kötvénypiac Bill Gross kötvényguru szerint "egy szupernóva, ami egy nap fel fog robbanni", utalva ezzel az egyre növekvő aggodalomra, amit a korábban még elképzelhetetlennek tartott negatív kötvénykamatok okozta pénzügyi jelenség váltott ki - írja a Financial Times.
A Commerzbank, Németország egyik legnagyobb hitelintézete vizsgálja annak lehetőségét, hogy euró milliárdokat tárolnak majd széfekben ahelyett, hogy kifizetik az EKB-nak a tárolásért a kamatokat - írja a Reuters ügyhöz közelálló névtelen forrásokra hivatkozva.
A Fitch kiszámolta: évente 24 milliárd dollártól esnek el a befektetők a 10 ezer milliárd dollárnyi negatív kamatozású államkötvények miatt. A hitelminősítő szerint ez jelentős fejtörést okoz a kormányzati kötvényekre erősen támaszkodó olyan befektetőknek, mint a biztosítók, bankok, nyugdíjalapok vagy alapkezelők - írja a Financial Times.
A tartósan alacsony kamatkörnyezetben Warren Buffet, a világ harmadik leggazdagabb embere is meggondolja, hogy bankban tartsa-e a pénzét, vagy inkább párnacihában. Különösen, ha a negatív kamatokkal még meg is csapolnák a bankbetéteket - írja a CNBC.
A várakozásoknak megfelelően nem változtatott sem az irányadó, sem pedig a betéti kamaton az Európai Központi Bank áprilisi kamatdöntő ülésén. Az eszközvásárlási program márciusban megnövelt, 80 milliárdos havi kerete sem módosult, vagyis egyelőre minden változatlan maradt. A vállalati kötvényvásárlási programot (CSPP) érintő, eddig tisztázatlan részletek is kiderültek. Emellett Draghi az EKB-t ért politikai kritikákat is elutasította, kihangsúlyozva, hogy a jegybanknak nem a politikusok érdekeinek, hanem saját inflációs mandátumának kell megfelelnie.
A japán jegybankelnök szerint akár -0,5%-ig is vághatják a jelenleg -0,1%-os betéti kamatszintet, amennyiben úgy ítélik meg, hogy a mostani feltételek mellett nem biztosított az inflációs cél elérése. A bejelentés azért fontos, mert sok piaci szereplő úgy vélte, hogy a januári bejelentés negatív hatásai után a jegybank vonakodik a betéti ráta további csökkentésétől.
Több szempontból is nagy jelentőségű volt a tegnapi EKB kamatdöntő ülés. A bejelentett intézkedések alapján a jegybanknak nem csak a szándéka van meg, hogy az eurózónás növekedési és inflációs folyamatokat pozitív irányba mozdítsa el, hanem az ehhez szükséges eszközöket is beveti. Az elemzői reakciók többnyire pozitívak voltak, sokak szerint Draghinak sikerült helyrehoznia a decemberben okozott csalódást.
A holnapi kamatdöntő ülésen a piaci várakozások alapján a betéti kamat legalább 10-15 ponttal történő vágását, illetve az eszközvásárlási program havi 10-20 milliárd euróval való kibővítését jelentheti be Mario Draghi, hogy orvosolja az euróövezet inflációs és növekedési problémáit. Az EKB elnökére nagy nyomás nehezedik, a fokozott várakozások miatt pedig könnyen csalódást okozhat, ha a bejelentés nem lesz elég nagy volumenű, illetve ha az előretekintő iránymutatása nem győzi meg a piaci szereplőket.
Egyre több piaci szereplő ítéli hiábavalónak a jegybankok kétségbeesett próbálkozásait, hogy életet leheljenek a világgazdaságba. Az alkalmazott eszközök ráadásul komoly kockázatokat is hordozhatnak. Az elemzők szerint bár van még mozgástere a nagy jegybankoknak egy közepes gazdasági sokk kezeléséhez, egy nagyobb válság esetén azonban tehetetlenek bizonyulhatnak.
Az emberek több mint háromnegyede kivenné a pénzét a bankbetétjéből, amennyiben a kereskedelmi bankok - követve a jegybankokat - negatívba vágnák a betétekre vonatkozó kamatot, állapította meg az ING egy közelmúltban készített felmérése alapján. A legtöbben úgy nyilatkoztak, hogy a "felszabaduló" pénzmennyiséget nem fogyasztásra fordítanák, hanem kockázatosabb eszközök felé fordulnának, illetve készpénz formájában tárolnák, ami rossz hír a jegybankok számára.
Az amerikai jegybankelnök, Janet Yellen nyitva hagyta a lehetőségét a negatív kamatláb esetleges bevezetése előtt a Kongresszus előtti meghallgatásának második napján.
A negatív kötvényhozamok komoly károkat okozhatnak, ráadásul nem pusztán a pénzügyi rendszernek, hanem lényegében mindenkinek - figyelmeztetett ma a Nemzetközi Fizetések Bankja. Szerintük szinte lehetetlen megmondani, hogy ez a soha nem látott környezet milyen viselkedést vált majd ki a befektetőkből, kormányzatokból és a polgárokból.
Ezentúl a bankok a nem természetes személyek esetében akár negatív betéti kamatot is alkalmazhatnak, az erről szóló törvénymódosítást elsöprő többséggel szavazta meg a parlament. Emellett a most elfogadott módosítás megkönnyíti a bankokkal való elszámolást is.
"Még én fizessek a banknak azért, hogy betétet helyezhessek el nála?" - hökkenhetnek meg nem egy német bank ügyfelei, ahol a negatív állampapír- és kötvényhozamok után már a bankbetéteknél is negatív kamattal nézhetnek szembe. A szokatlan jelenség azonban nem sokáig marad német kuriózum: a jelek szerint a vállalati devizabetéteknél hamarosan a magyar bankoknak is jogában áll majd negatív kamatot felszámítaniuk. És ha ez indokolt lesz, minden bizonnyal meg is teszik. Az erről szóló, február 13-án benyújtott törvényjavaslat szövegét hétfőn az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága meg is tárgyalta már és ezzel a javaslat részletes vitája lezárult, zárószavazásra vár. A lakossági ügyfeleknél azonban a PTK továbra is tiltani fogja a negatív kamatot. Hogyan jutottunk idáig, és miért nem ördögtől való dolog ez? Mutatjuk.
Átfogó pénzpolitikai intézkedéscsomag elfogadására készül az Európai Központi Bank, a többi között negatív betéti kamatot vezetnének be, és újabb pénzinjekciót nyújtanának a kereskedelmi bankoknak - jelentette a Reuters hírügynökség öt, neve elhallgatását kérő forrásra hivatkozva.
Balesetek történtek, a forgalom torlódásáról jött jelentés.
Budapesten adták ki, nagyobb mennyiségű hó jöhet.
A növekedési rangsor végén uniós országok kullognak.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
